István, Csertő, Péter, Szabó Zsolt, Zsuzsanna, Mészáros Noémi, Slugoski, Ben R., and Tibor, Pólya (2016) A kollektív bűntudat skála magyar nyelvű adaptációja [Adaptation of the collective guilt scale to Hungarian language]. Magyar Pszichologiai Szemle, 71 (3). 2. pp. 421-445.

PDF (Published Version) - Published Version Restricted to Repository staff only

 

4

Abstract

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

This study presents the adaptation of the English-language Collective Guilt Scale to Hungarian language which enables the multidimensional measurement of collective guilt. The three subscales of the original scale published by Branscombe, Slugoski and Kappen (2004) was completed by a fourth subscale and the obtained scale comprising a total of twenty items was adapted to Hungarian. The Acceptance of Collective Guilt subscale measures one's willingness to experience guilt for the past wrongdoings of one's ingroup; the Assignment of Collective Guilt subscale is an indicator of the extent one expects outgroups to display guilt; the Whole Group Accountability subscale assesses the degree of agreement with the principle of collective guilt; finally, the Denial of Responsibility for One's Group subscale indicates the relative lack of individual responsibility undertaken for the wrongdoings of one's ingroup. Results of exploratory and confirmatory factor analysis suggest that the former two subscales can be applied reliably in Hungarian samples. Results obtained for discriminant validity show in harmony with the literature that scores obtained on each subscale cannot be explained by the willingness to experience personal guilt, by personal self-esteem or by the motivation to make socially desirable impressions. Convergent validity tests also revealed results consistent with predictions based on the literature. Regarding the two modes of identification with the Hungarian nation, acceptance of collective guilt correlates positively with attachment which is characterized by critical loyalty to the national ingroup, while assignment of collective guilt to outgroups shows positive correlation with glorification which claims that Hungarians are superior to outgroups. Furthermore, assignment of collective guilt is also positively correlated with social dominance orientation. Finally, a study done in the context of the Hungarian-Slovak intergroup relation demonstrated that assignment of collective guilt is a positive predictor of the perception of an unresolved intergroup conflict.

Actions (Repository Staff Only)

Item Control Page